Megosztás

Kampányvideó

Kapcsolat

Cég: Qualitherm Kft
Adószám: 13817806-2-43
Székhely: 1042 Budapest
Lebstück Mária utca 57. 
Iroda: 2049 Diósd
Nagytétényi u. 8.
Kapcsolat: Csongrádi László 
Tel: +36-30-340-7069
E-mail: info@hovisszanyerok.hu

Szellőzés és egészség

Szellőzés

Naponta átlagosan 25930 alkalommal veszünk levegőt. Ennek tudatában nem hagyhatjuk figyelmen kívül létünknek ezt a fontos alkotóelemét, amely egészségünk alapvető feltétele.

Napjainkban egészségünk alapvető feltételének tekintjük az egészséges táplálkozást, a tiszta vizet, viszont a tiszta belső levegőt nem tekintjük kellően fontosnak. Amikor levegőszennyezésről beszélünk, főleg a kinti szennyezőanyagokkal gondoljuk veszélyesnek, például a kipufogógázokat, gyárkémények füstjét. De az emberek idejük 90%-át zárt térben töltik, irodákban, lakásokban, iskolákban…

Napjainkban fontossá vált a lakás belső levegőminőségével és a szellőzés módjával foglalkozni, mert épületeink egyre zártabbak!

A lakóépületek vannak leginkább kitéve a rossz levegőminőség veszélyének. Mivel igen sok időt töltünk a lakásban, kiemelkedően fontos ennek a térnek a levegőminősége.

Miért kell a jó szellőzés?

A friss levegő az élet egyik legfontosabb feltétele. Azonban a levegőben mindenhol található különböző mértékű szennyeződés, az időjárástól és a helytől függően. Sokat teszünk azért, hogy csökkenjen a szennyezőanyag kibocsátásunk. Kis mértékben a belső levegő minőségét is tudjuk javítjuk, hiszen az emberek az idejük nagy részét belső térben töltik (pl. Észak-Európában az idejük több, mint 90 %-át).

Az emberek jobban érzik magukat, ha tisztább levegőt lélegeznek be. Munkájuk hatékonyabb, teljesítményük jobb lesz a munkahelyen, akár iskolában, akár otthon. E témával foglalkozó tanulmányok is mutatják, hogy a betegszabadságok száma csökkenthető, ha megfelelő a frisslevegő ellátás növelésével. Mindenkinek biztosítani kell a jó levegőminőséget bárhol és bármikor.

Levegőminőséget befolyásoló tényezők

Légsebesség

A belső levegő nem lehet állandó, ha folyamatosan magas BLM-et (belső levegőminőség) akarunk fenntartani. Ennek lényege, hogy az elhasznált levegőt frissel pótoljuk. Amikor a levegő túl gyorsan mozog, az embereket negatív hatás éri. Tény, hogy sok embernek ez ugyanolyan nagy problémát okoz, mint az elhasználódott levegő, ezért kontrollálni kell a légsebességet egy jól szellőztetett helyiségben.

Nedvesség

Az elmúlt években a „száraz levegő” sokat hangoztatott kifejezéssé vált és sok ember igényli a párásítást. Amikor a levegő túl száraz, legkézenfekvőbb párologtatók beszerelése tűnik, hiszen az a diagnózis, hogy a száraz levegő rossz. Mi úgy gondoljuk, inkább az a kérdés, hogy túl magas a hőmérséklet vagy túl sok a szennyezőanyag a levegőben. A hőmérséklet csökkentésével nő a relatív páratartalom, ezért az a legjobb megoldás, ha csökkentjük a hőmérsékletet, amikor száraznak érezzük a levegőt.

Hőmérséklet

A megfelelő helyiség hőmérséklet télen 20-22 °C, nyáron 22-24 °C (25-26 °C). Sok tanulmány kimutatta, hogy egy-két fokos hőmérsékletkülönbség is jelentősen csökkentheti teljesítményünket (nem csak a hatékonyságot, hanem a pontosságot is). Egyszerűbben fogalmazva rosszabbul végezzük a munkánkat, lassabb a gondolkodásunk, munkánk kevésbé lezs eredményes, mint ha megfelelő körülmények között végeztük volna. Ha a környezet túl meleg, akár 30-50 %-kal is csökkenhet a gondolkodási képességünk.

Légszennyezés

A belső légszennyezettség különböző forrásokból származhat. A nem tisztított külső levegő bejuthat akár a légtechnikai rendszeren, akár az épület nyílászáróin keresztül. A belső anyagokból, szerkezetekből is szivárog szennyezőanyag. Kutatások igazolják, hogy ezek olyan betegségeket okoznak mint pl: tüdőrák, asztma és más tüdő rendellenességek. Egyre több ember él nagy szennyezettségű térben. Növelve a frisslevegő mennyiségét és csökkentve a szennyezőanyag forrásokat egészségesebbé válhatunk.

Belső klíma és az egészség

Egy felnőtt megközelítőleg 30 kg (kb. 25.000 liter) levegőt lélegez be naponta. Vessük ezt össze pl. napi 1 kg kenyérrel és 3 kg vízzel.

Észak-Európában az emberek az idejük több mint 90 %-kát belső térben töltik. Ennek ellenére többet foglalkozunk a külső levegővel, mint a belsővel. Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat és egészségesek maradjunk fontos, hogy csökkentsük a szennyezőanyagok számát és szintjét is. Több tanulmány is azt igazolja, hogy közvetlen kapcsolat van a rossz minőségű belső levegő és az egészségügyi problémák, betegszabadságok között.

Termelékenység

Egy jó és egy közepes levegőminőségű (amiből világszerte sok található) belső teret összehasonlítva 5-10 %-os eltérés is lehet a termelékenységben. A gyenge belső levegőminőség okozta termelékenységcsökkenés költsége természetesen a helyi bérektől függ, de gyakran hasonlóan jelentős vagy még jelentősebb, mint az energia, a befektetési és az üzemeltetési költségek. Az irodaépületek életciklusköltség-analízisének tartalmaznia kell a termelékenységet és gyakran domináns tényező minden más az épület építésével és üzemeltetésével összehasonlítva. 

  • Az elégedetlenség 10 %-kos csökkenésével kb. 1,5 %-os hatékonyságnövekedés érhető el.
  • Az irodai munka kb. 1,9 %-kal javul, ha a légcsereszám megkétszereződik vagy ha a szennyezőanyag-kibocsátás felére csökken.

Kapcsolat az érzékelt levegőminőség és a termelékenység között

Energia és költségek

Egy jó szellőzőrendszer nem igényel nagy energia befektetést. Épp ellenkezőleg, egy jó szellőző rendszer kevesebb energiát igényel, mint egy gravitációs rendszer. A gravitációs rendszer nem használ semmilyen olyan hozzáadott energiát, mint pl. ventilátoros rendszerek. Mindemellett nagy az energiaigénye, ugyanis a távozó levegővel sok energia távozik. Az épület fűtése helyett a környezetet fűtjük. A leggazdaságosabban üzemeltetett rendszereket ventilátorral üzemeltetett befúvó és elszívó rendszerek, ahol a távozó levegő hőtartalmát hővisszanyerővel újra felhasználjuk.

A beruházás előkészítésekor fontos az LCC (Life Cycle Cost, azaz életciklus költség) számítása. Ez az a költség, amelyet be kell ruházni az építkezésre, üzemeltetésre egészen az épület bontásáig. Ha LCC-t számolunk egy szellőző rendszerre az összes költség kis hányadát jelenti a beszerzés, míg az üzemeltetési költségek tekintélyes részét a fűtési/hűtési és szellőztetési költségek adják. Ezen költségek csökkentéséhez fontos a gazdaságos szellőző rendszer kialakítására koncentrálni.

Fontos, hogy csökkentsük a szivárgást a rendszerben. A szivárgásnak különböző következményei vannak, és többségük a költségek növekedését okozza:

A szellőző, fűtő és légkondícionáló rendszereket négy légtömörségi osztályba sorolják. A legtömörebb a „D”, a legkevésbé tömör az „A” osztály. A legmodernebb rendszerek ritkán érik el a „B” tömörségi osztályt, így ezek fejlesztésében nagy lehetőségek vannak. Európában a legtömörebb rendszerek éves szinten kb. 10 TWh megtakarítást jelenthetnének, ami 3 nukleáris erőmű termelésének felel meg.

Másik fontos aspektusa az energiafelhasználás kérdésének a Kiotói Egyezmény, amit 2005 februárjában ratifikáltak, ahol minden aláíró ország vállalta, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 8 %-kal az 1990-es szint alá csökkenti. Ezt egyetlen módon érhetjük el, ha az összes energiafelhasználást csökkentjük. Fontos azonban, hogy ez ne vezessen a belső klíma romlásához.A belső levegő fontossága az egészség szempontjából

Számos tanulmány készült ebben a témában, pl:

Felvetés/Probléma: Miért lesznek betegek az emberek a nedves épületekben? (Hogyan hat a belső levegő a gyerekekre?)

Tények: 4 éve folyó tanulmány, de valószínűleg évtizedekig folytatni fogják. 11000 gyereket vontak be  a vizsgálatba és 400-at kiterjedtebb vizsgálatokba. Egészségügyi vizsgálatok és otthoni környezet részletes tanulmányozása.

Eredmény: A kondenzációt a rossz szellőzés okozza. A sok nedvesség nagyobb kockázatot jelent allergia és asztma kialakulására.

Kutatóintézet: készítette a DTU több egyetemmel közösen és kb. 20 másik dán, svéd, norvég holland és amerikai intézettel együtt.

Felvetés/Probléma: Miért lesznek allergiásak a gyerekek?

Tények: A legnagyobb kutatásban több mint 4000 fő 1992 és 1996 között született gyereket vizsgáltak születésüktől fogva. Stockholmban, Svédországban.

Eredmény: A 4 évesek 40 %-ának volt valamilyen allergiája. Kockázati tényezők: nem megfelelő belső klíma, dohányzás, rövid szoptatás.

Tanulmány: észlelt levegőminőség, beteg épület szindróma (angolul sick building syndrome, SBS) tünetei és termelékenység az irodában két különböző szennyezettségű térben

Felvetés/Probléma: A belső levegő minősége befolyásolja a termelékenységet?

Tények: összesen 3 tanulmány készült. Egy jól ellenőrzött irodát alkalmaztak, ahol 2 különböző levegőminőséget hoztak létre extra, a bentlévőknek láthatatlan szennyezőanyag forrás behelyezésével és eltávolításával. A két eset az európai komfort tervezési irányelveknek megfelelő alacsony és magas szennyezettség (CEN, 1998) Ugyanazok az alanyok dolgoztak 4 és fél órán át a szimulált irodában mindkét esetben. A légcsereszám és minden más környezeti tényező is ugyanaz volt.

Eredmény: Az alanyok teljesítőképessége 6,5 %-kal magasabb volt jó levegőminőségben és kevesebb hibát vétettek, illetve kevesebb SBS tünet jelentkezett. A termelékenység jelentősen nőtt a szellőztetés növelésével.

Tanulmány: a) a levegő páratartalmának felső határa a légúti megbetegedések megelőzéséhez

b) alacsony páratartalom okozta SBS tünetek

Felvetés/Probléma: a) Hogyan hat az emberekre a hőmérséklet és a belső légnedvesség?

Tények: 36 alany „ítélte meg” a különböző tipikus épület alapanyagokból keletkező szennyezés elfogadhatóságát. Az entalpia változik a helyiségben, míg a kémiai összetétel állandó és a hőmérsékletérzékelés a teljes testre semleges az alany ruházatának módosításával. Az elfogadhatóság nem változott az idővel, azaz nem játszódott le adaptáció.

b) nedvességi vizsgálatok egy klíma helyiségben

Eredmény: Inkább hideg és száraz levegő javasolt. Az emberek BLM érzékelése jobb 20 °C, 40 %-nál és kis légmennyiségnél (3,5 l/s/fő), mint 23 °C, 50 % és 10 l/s/fővel

Az 5  és 35 % közötti nedvességtartalom vizsgálata azt mutatta, hogy alacsonyabb páratartalomnak pozitív hatása lehet az érzékelt levegőminőségben. 5 %-nál a pislogás növekedésével jelentősen csökken a termelékenység. 15 és 20 % közötti nedvességtartalom elviselhető negatív hatás nélkül és még mindig jelentkeznek a fentebb említett pozitív hatások az érzékelt levegő minőségben.

Ellenőrző lista egy megfelelő légtechnikai rendszerhez

Egy működő légtechnikai rendszer összeállításakor az alábbi követelményeknek kell megfelelni:

Jó belső környezet

  • Nem igényel tervezés
  • Alacsony zajszint
  • Megfelelő hőmérséklet
  • Jó levegőminőség
  • Alacsonyabb energiafelhasználás
  • Egyszerű beszabályozás
  • Alacsony életciklus költség (LCC, teljes költség)
  • anyagköltség
  • kivitelezési költség
  • fűtés/hűtés költsége
  • ventilátor elektromos áram költsége

Egyszerű üzemeltetés, karbantartás és részletes kezelési útmutató

Légtömör légcsatorna hálózat alkalmazása – a legegyszerűbb mód arra, hogy az épület energiahatékonyságát növeljük, a beruházási költségek emelkedése nélkül

Az épületek energiahatékonyságának jelentősége növekedni fog a jövőben, nemcsak az elektromos áram árának, hanem az emberek környezettudatosabb viselkedése miatt is. Ennek egy példája a Kiotói Egyezmény, ami közvetve arra kényszeríti az országokat, hogy áttekintsék energiafelhasználásukat azzal a céllal, hogy csökkentsék a szennyezőanyag-kibocsátást. Az aktuális példa egy energia irányelv az EU-tól, mely alapvetően növeli az energetikai tervezés követelményeit és az épületek energetikai teljesítményét. Az egyik út a szigorúbb energetikai szabályok teljesítésére, hogy követelményrendszert dolgoznak ki a légtechnikai hálózatokra.

Négy osztály

A szellőző, fűtő és légkondícionáló rendszereket négy légtömörségi osztályba sorolják. A legtömörebb a „D”, a legkevésbé tömör az „A” osztály. A legmodernebb rendszerek ritkán érik el a „B” tömörségi osztályt, így ezek fejlesztésében nagy lehetőségek vannak. Európában a legtömörebb rendszerek éves szinten kb. 10 TWh megtakarítást jelenthetnének, ami 3 nukleáris erőmű termelésének felel meg.

Alacsonyabb beruházási költségek kör keresztmetszet alkalmazásával

A légtechnikai rendszereknél kör vagy négyszög keresztmetszetet alkalmaznak. Létezik olyan kör keresztmetszetű, gumitömítéses hálózat, amely garantálja a legmagasabb, „D” tömörségi osztályt. Egy szellőztetési rendszer gyakran kör és négyszög elemek keverékét alkalmazza, de az utóbbinál nehezebben biztosíthatók a szigorú légtömörségi követelmények. Ha igyekszünk a rendszer minél nagyobb hányadát kör keresztmetszettel megoldani, az egész rendszerre végül elérhetjük a „C” tömörséget és így a már említett 10 TWh energiát takaríthatjuk meg. Ezért arra törekszünk, hogy a négyszög légcsatornát kör keresztmetszettel helyettesítjük. A beruházás és összeszerelés költsége alacsonyabb, mint négyszög megoldás esetén, ami azonnali megtakarítást eredményez. Ez azt is jelenti, hogy további megtakarítási számításokra nincs szükség.

Rövidebb szerelési idő

A kör keresztmetszet gyártási ideje kisebb, továbbá a kör mindig a lehető legkisebb kerületet adja. Egy kör légcsatorna kerülete kb. 20 %-kal kisebb, mint egy 3:1 oldalarányú négyszögé, azaz 20 %-kal kevesebb alapanyagra, szigetelésre van szükség és a súlya is kisebb. Mindez azt jelenti, hogy az alapanyag, szigetelés és függesztési költségek csökkennek, ráadásul a szerelési idő is rövidebb lesz. Ha gumitömítéses, kör keresztmetszetű légcsatornát alkalmaznak, a szerelési idő kb. 20 %-kal rövidebb lesz. A konklúzió tehát, hogy egy „C” tömörségű rendszer beruházási költségei összességében alacsonyabbak, mint egy gyengébb „A” osztályúé, ha többségében kör légcsatornát alkalmazunk. A tervezőknek is célszerű minél több kör légcsatornát alkalmazni, ahol csak lehet mert sok esetben ez új, alternatív megoldásokat eredményez és szoros együttműködésre ad lehetőséget az építésszel.

Kisebb ventilátorok

Azért, hogy a megfelelő légmennyiség (és hűtési teljesítmény) elérje a kívánt pontot, a ventilátornak a teljes légmennyiséget mozgatni kell, azaz nem csak a továbbítandó mennyiséget, hanem a szivárgásból adódó többletet is. Egy szivárgó rendszer nagyobb, drágább ventilátorokat és több helyet igényel az épületben.

Egészségesebb belső környezet

Egy hatékonyabb légtechnikai rendszernek a puszta anyagi előnyökön kívül más, az egészségre gyakorolt pozitív hatásai is vannak. Ennek az az oka, hogy a jobb minőségű hálózat jobban szellőztetett épületet eredményez, kisebb energiafelhasználás mellett. Sok kutatás eredménye szerint a levegőminőség nagy hatással van az emberek egészségére és jó közérzetére. A jó levegőminőség csökkenti a betegségek kockázatát és növeli a termelékenységet. Ha mindezt energiahatékonyan tesszük, még a külső környezet terhelését is csökkentjük.

 A légcsatorna rendszerek kialakításában előírt egyre szigorúbb követelményeknek csak pozitív hatásai vannak. Ezért a légtömörség követelményeit a tervezés minél korábbi fázisában határozzuk meg, különben szükségtelenül magas energiaköltségekre számíthatunk!

 »Ajánlatkérés